Tanaka Mizuki II.: Plázai kaland avagy Sakuráék támadása

- A mennyországban vagyok? - csillogott Temari szeme, ahogy végignézett a plázán.
- Nem. Jelenleg a föld nevezetű bolygón vagy... - egy könyök fúródott az oldalamba, jelezve, hogy kussoljak. - Oké, befejeztem.
Boltról boltra jártunk, egészen addig a történelmi pillanatig, míg megkordult a gyomrunk. Beültünk egy kávézóba, amikor megjelent: Sasuke, Naruto és Sakura.
- Halcsesz! - köszönt az Uzumaki szokásos lelkesedésével.
- Sziasztok!
Csatlakoztak hozzánk. Valahogy ellenséges lett a környezet, hisz most, hogy Sasuke és Sakura egy párt alkottak, valahogy rosszul éreztem magam.
- Megbocsátotok? - felálltam és a mosdóba mentem. Megmostam az arcom, hogy kissé kitisztítsam a fejem. Nyílt az ajtó, majd egy rózsaszín és vörös fej bukkant fel. A szemüveges hirtelen hozzám lépett, és belemarkolt a hajamba. Felsikítottam a fájdalomtól, ahogy hátrafeszítette a fejemet. Egy suhintással levágta a hajamat. Ömlöttek a könnyeim. Karin eleresztett, levágott a földre. Fájdalmasan felnyögtem, amikor térdem nagyon koppant a földön. A két lány diadalmasan kivonult a mosdóból. A tükör elé álltam, majd felzokogtam. Borzalmasan néztem ki. Hirtelen benyitott Sasuke.
- Veled meg mi történt?
Megráztam a fejem, képtelen voltam megszólalni. Tüdőmben bent rekedt a levegő. Sasu mellém sétált.
- Ki tette ezt? - simított végig tincseimen.
Lecsaptam a kezét onnan, mire összeszűkítette szemét.
- A drága barátnőd, az - köptem a szavakat.
Lesütötte a szemét. Megfogta a kezem, majd húzni kezdett.
- Hova viszel? - értetlenkedtem.
- A fodrászhoz.
- Minek? - Ilyen hülye kérdést Mizuki!

Mire végeztünk a fodrásznál, már beesteledett. Hideg volt, reszkettem.
- Minden oké? - fordult felém Sasuke.
- Úgy nézek ki? - szúrtam oda.
- Nem értem, miért vagy olyan velem, amilyen.
- Részletezzem? - horkantottam.
Kínos hallgatásba burkolóztunk.

Szünet

Sziasztok!
Tegnap beszéltem Miyumi-channal, aki megüzente, hogy egy ideig valószínűleg nem tud írni. Miért? Sajnos azt nem köthetem az orrotokra. Gomen nasai. Sőt, lehetséges, hogy fél évig nem is lesz friss... háát... 

Sasaki és Konami élete az Akatsukiban: 4.Fejezet

Nyílik az ajtó, megjelenik egy Itachi.
- Oh, látom látom, itt lesz valami. Beülhetek nézni? - kérdezi perverz vigyorral helyes arcán.
- Ha elkaplak Itachi, neked annyi! - ordítom el magam, és az Uchiha után vetődöm. Jót nevetsz lobbanékonyságomon, miközben helyére pofozom Ita-Itát.
- Itt van Konami? - jelenik meg a bátyám.
- Köszi, jól vagyok, nem lett komolyabb bajom - vágom a képébe. - Ott van - mutatok rád, majd kettesben hagylak titeket.
Mielőtt elmész, kacsintasz egy látványosat. Megforgatom a szemem, de arcomra mosoly kúszik. Sasori leül az ágyamra, velem szemben.
- Jobban vagy? - kérdezi, majd rám mosolyog.
Olvadok! Arcom kipirul, szívem veszettül dübög.
- Arigato, sokkal jobban!
- Akkor jó!
- Chidori!
Kezemből villámok cikáznak, úgy vágok bele a kőbe. Az ketté törik, majd eldől. Újra kézjelek következnek.
- Chidori Eisou!
Lándzsa módjára vágom ketté a fát a villám technikával. Ismét jelek.
 - Katon: Hinomi no Jutsu (Tűz Elem : Lángtorony Jutsu)!
Hatalmas tűzoszlop emelkedik ki a földből. Gyilkos tűz technika ez, azonban kimerítő is. Semmivé teszem a jutsut. Hát igen, ez legalább a chakrám felét elvitte. A földre esek, lihegek, mint valami szamár.
- Szép - szólal meg mögöttem egy hang.
Felvisítok.
- Azt a kurva... ki vagy? - szólok be a fák közé.
Előlép Kakuzu, a terroristára emlékeztető alak. 
- Nem gondoltam, hogy ilyen ijedős vagy - közli. 
- Nem vagyok ijedős, csak tudod, ijesztő tudsz lenni - morgom. 
- Kösz. - Majd otthagy.
Kifújom magam, kinyúlok a földön. 
- Hol lehet a húgom? - áll fel hirtelen Sasori.
- Fogalmam sincs. De már vagy két órája elment - panaszkodom. Kisimítom  egy kék tincsemet a szememből, sóhajtok. Aggódok miattad, hogy mi lehet veled. - Megkeresem.
- Megyek én is - áll fel velem. Bólintok.
Együtt rójuk a folyosókat, de nem találunk. Hol lehetsz?

Előzetesek

Genki!
Mivel a friss-áradat elapadt, mert Miyu-chan nyaral, így én, Rose hoztam nektek előzeteseket :D

Tanaka Mizuki II. : 2.Fejezet: Sakura bosszúja

"Felsikítottam a fájdalomtól, ahogy hátrafeszítette a fejemet. Egy suhintással levágta a hajamat. Ömlöttek a könnyeim. Karin eleresztett, levágott a földre. Fájdalmasan felnyögtem, amikor térdem nagyon koppant a földön. A két lány diadalmasan kivonult a mosdóból. A tükör elé álltam, majd felzokogtam. Borzalmasan néztem k. Hirtelen benyitott Sasuke.
- Veled meg mi történt?
Megráztam a fejem, képtelen voltam megszólalni. Tüdőmben bent rekedt a levegő. Sasu mellém sétált.
- Ki tette ezt? - simított végig tincseimen.
Lecsaptam a kezét onnan, mire összeszűkítette szemét.
- A drága barátnőd, az - köptem a szavakat.
Lesütötte a szemét. Megfogta a kezem, majd húzni kezdett.
- Hova viszel? - értetlenkedtem.
- A fodrászhoz."

Sasaki és Konami élete az Akatsukiban: 4.

"Nyílik az ajtó, megjelenik egy Itachi.
- Oh, látom látom, itt lesz valami. Beülhetek nézni? - kérdezi perverz vigyorral helyes arcán.
- Ha elkaplak Itachi, neked annyi! - ordítom el magam, és az Uchiha után vetődöm. Jót nevetsz lobbanékonyságomon, miközben helyére pofozom Ita-Itát.
- Itt van Konami? - jelenik meg a bátyám.
- Köszi, jól vagyok, nem lett komolyabb bajom - vágom a képébe. - Ott van - mutatok rád, majd kettesben hagylak titeket.
Mielőtt elmész, kacsintasz egy látványosat. Megforgatom a szemem, de arcomra mosoly kúszik. Sasori leül az ágyamra, velem szemben.
- Jobban vagy? - kérdezi, majd rám mosolyog.
Olvadok! Arcom kipirul, szívem veszettül dübög.
- Arigato, sokkal jobban!
- Akkor jó!"

Light the Night: 5.

"A lány levágta magát egy székre, ami a fehér hajú fiú mellett volt.
- Kérsz, Hinata? - nyújtotta felé az édességet.
- Igen, köszönöm Suigetsu - mosolygott rá a lány, majd elvette a joghurtot.
Csendesen kanalazni kezdte.
- Mi van közted és Sasuke között? - kérdezte hirtelen a Hozuki fiú.
Hinata félrenyelt, köhögni kezdett. Rendesen el is pirult.
- Semmi - mondta végül határozottan.
Nem is sejtette, hogy az érintett srác ott áll mögötte."

Light the night {5.Fejezet}

Ezer hála és köszönet (és még Arigato is) Mea Tenshi-nek, amiért segített nekem! Köszönöm, Mea-san :D

Rövid lett, de szerintem élvezhető. És a ti véleményetek  mi?

Az Akatsuki legyen veletek.

Jöttek a végeláthatatlan folyosók. Hinatának már fájt a lába, de megtörhetetlenül haladt Sasuke szobája felé. Sötét volt, és fázott, összébb húzta magán lila pulcsiját. Cipőkopogást hallott, majd a homályból kivált egy női alak.
- Karin-san – biccentett a lány, majd elhaladt mellette.
Hirtelen a vörös elkapta a csuklóját.
- Idefigyelj, Hyuuga. Nem tudom, milyen idióta vérvonal-jutsut alkalmaztál Sasuke-kunon, de azonnal vond fel.
- Mi-Miről beszélsz? – dadogta a fekete.
- Sasuke az enyém, érted? Nem nyúlhatsz hozzá, mert már majdnem sikerült befűznöm, és akkor jöttél te. Szállj le róla – sziszegte.
- I-Idefigyelj, Karin-san. Én nem saját magam akaratából vagyok itt, hanem kényszerítenek. Ha nem leszek Sasuke-kun szeretője, akkor megölnek. Hagyj kérlek utamra menni. – Majd otthagyta a döbbent szemüvegest.

Benyitott a szobába. A fiú az ablaknál állt, haját szél borzolta, a Hold még fehérebbé változtatta egyébként is sápadt arcát. Ében szemei csillogtak. 

- Mit szeretnél, Sasuke-kun? - a fiú közeledett hozzá, így a lány hátrált. - Mi-Mire készülsz? - Hangja és teste remegett, ahogy közeledett hozzá. - Ne-Ne érj hozzám. Byakugan!

Szeme aktiválódott, kidagadtak körülöttük az erek. Bár tudta, hogy ha harcra kerül a sor, semmi esélye. Az Uchiha viszont játszi könnyedséggel felkapta, és felültette az asztalra. Hinata bátran nézett szembe a vöröslő Sharingannal, majd olyan történt amire sohase számított volna. Sasuke magához szorította. 

- Hinata... - dörmögte halkan. - Tudom, hogy eddig nem voltam valami nagy társaság, de szeretném ha ez megváltozna. Nem ok nélkül, fogolynak hoztalak el Konohából. Hidd el nyomós okom volt rá. Szeretném, hogy úgy viselkedj velem, mint bármily barátoddal. Nem kell szoronganod.

- De én nem is... - vágott bele Hinata.

- De igen. 

A Hyuuga nyelt egyet, majd bólintott. Sasuke két vörös szalagot vett elő a zsebéből. Az egyiket a saját, a másik Hinata kisujjára kötötte rá, majd elmosolyodott. A lány még sose látta az Uchihát mosolyogni.

- Nem alszol ma velem? - kérdezte az Uchiha, miközben lesegítette a lány.

 Hinata arca lángba gyúlt, de bólintott. Elszaladt átöltözni, majd visszasétált a szobába. Sasuke az ágyon feküdt, szemei csukva voltak, de kezével intett a lánynak. Hinata lefeküdt mellé, háttal.

~ Egyenlőre megelégszek ezzel ~ gondolta a fiú, miközben elvigyorodott. ~ De holnap nem úszod meg.

Tanaka Mizuki II.: Az egyetemnek árnyoldalai is vannak

Sziasztok, a nevem Tanaka Mizuki. 19 éves, egyetemista hallgató vagyok Konohában. Hosszú, egyenes, szürke hajam van, és sötétkék szemem. Nem tartom magam beképzeltnek, de egy kis egóm azért van. Egyszer csalódtam még életemben, egy olyan emberkében, akit a legjobban szerettem. De ennek már két éve. Most új életet kezdtem. Ma van az első napunk a konohai egyetemen.
- Mizuki, ideje felkelni - rázogatott óvatosan egyik legjobb barátnőm, Hinata.
Egy koleszos szobában négyen voltunk. Hyuuga Hinata, aki egy kicsit bátrabb lett az évek során, Tenten, aki még mindig ugyanaz a bohókás csaj, mint régen, és végül, de nem utolsó sorban a legjobb barátnőm Sabaku no Temari.
- Öhm... ja jó, rendben.
Feltápászkodtam, majd bementem a fürdőszobába. Emberhez méltó külsőt varázsoltam magamnak, és mikor letudtuk a reggelit, elindultunk az első előadásra.Már megszoktam, hogy Sasuke nincs mellettem. Hogy ki az? Uchiha Sasuke az a személy, akiben csalódnom kellett. Egyenlőre legyen elég ennyi. A nap... az dögunalom volt. Bár, mit vártam egy egyetemen? Hinatával kettesbe mentünk le a boltba, mert a többieknek nem volt kedve. Vettünk egy kocsit, és bementünk az üzletbe. Minden szükséges dolgot megvettünk. A pénztárnál jártunk, amikor ismerős hangot hallottunk meg.
- Hinata-chan! Mizuki!
Hátrafordultunk.
- Naruto-kun, Sasuke-kun - mosolyodott el Hina, majd gyengéd csókot vált a szöszivel.
- Szia, Mizu-chan - nyögtem ki végül.
- Ne nevezz így! - szóltam rá. - Egyébként szia. Nem is tudtam, hogy ti is ide jártok
- Pedig igen. Okoz valami gondot? - kérdezte az Uchiha, miközben összehúzta a szemét. Nem bírtam így látni, ilyen hidegen. Elkaptam a tekintetem, és fizettem. Hátra sem fordulva indultam el a kolesz felé, otthagyva a három emberkét.

E/3 (kivételesen)

- Sasuke-kun - ölelte át egy rózsaszín hajú lány.
- Szia, Sakura - csókolta meg a Harunót a fiú.
Épp ekkor fordult be a sarkon egy szürke hajú leányzó is. A falhoz lapult, ahogy megpillantotta a párost. Sötétkék íriszeiben könnyek gyűltek. Elfordult a falhoz lapult. Egyik kezét a szívére szorította, hangosan felsírt, majd elfutott. A hangra felfigyelt a fekete, és bocsánatot kérve a pinktől, a lány után rohant. Mikor beérte, elkapta a csuklóját, és maga felé fordította.
- Mizu-chan - lehelte mosolyogva.
- Megkértelek, hogy ne hívj így - ordított rá a lány. A fiú csókot nyomott a szája oldalába. - Ne közelíts - szólt rá erőteljes hangon.
- Miért ne, Mizu-chan. Hisz szeretsz. És én is téged - simított végig az arcon. A lánynak előtörtek könnyei, automatikusan belesimította arcát a forró tenyérbe. Sasuke lejjebb hajolt, ajkát óvatosan a lányéra simította. Olyan régen várta ezt a csókot, kiélvezte minden pillanatát, egészen addig, míg Mizuki erőteljesen képen nem ütötte. Majd elszaladt. Sasuke elmosolyodott.
~ Teljesen megérte... ~ gondolta.

Új blog! a lá Rose

Genki vagy Kon'nichiwa, kinek hogy tetszik.
Mivel természetellenes belebolondultam az animékbe, főleg a Narutóba, így kijelentem, hogy új blogot nyitottam egyik barátnőmmel. Nagyon jól esne, ha benéznétek :D
Puszi:
Rose
UI.: Kousei