Sziasztok, a nevem Tanaka Mizuki. 19 éves, egyetemista hallgató vagyok Konohában. Hosszú, egyenes, szürke hajam van, és sötétkék szemem. Nem tartom magam beképzeltnek, de egy kis egóm azért van. Egyszer csalódtam még életemben, egy olyan emberkében, akit a legjobban szerettem. De ennek már két éve. Most új életet kezdtem. Ma van az első napunk a konohai egyetemen.
- Mizuki, ideje felkelni - rázogatott óvatosan egyik legjobb barátnőm, Hinata.
Egy koleszos szobában négyen voltunk. Hyuuga Hinata, aki egy kicsit bátrabb lett az évek során, Tenten, aki még mindig ugyanaz a bohókás csaj, mint régen, és végül, de nem utolsó sorban a legjobb barátnőm Sabaku no Temari.
- Öhm... ja jó, rendben.
Feltápászkodtam, majd bementem a fürdőszobába. Emberhez méltó külsőt varázsoltam magamnak, és mikor letudtuk a reggelit, elindultunk az első előadásra.Már megszoktam, hogy Sasuke nincs mellettem. Hogy ki az? Uchiha Sasuke az a személy, akiben csalódnom kellett. Egyenlőre legyen elég ennyi. A nap... az dögunalom volt. Bár, mit vártam egy egyetemen? Hinatával kettesbe mentünk le a boltba, mert a többieknek nem volt kedve. Vettünk egy kocsit, és bementünk az üzletbe. Minden szükséges dolgot megvettünk. A pénztárnál jártunk, amikor ismerős hangot hallottunk meg.
- Hinata-chan! Mizuki!
Hátrafordultunk.
- Naruto-kun, Sasuke-kun - mosolyodott el Hina, majd gyengéd csókot vált a szöszivel.
- Szia, Mizu-chan - nyögtem ki végül.
- Ne nevezz így! - szóltam rá. - Egyébként szia. Nem is tudtam, hogy ti is ide jártok
- Pedig igen. Okoz valami gondot? - kérdezte az Uchiha, miközben összehúzta a szemét. Nem bírtam így látni, ilyen hidegen. Elkaptam a tekintetem, és fizettem. Hátra sem fordulva indultam el a kolesz felé, otthagyva a három emberkét.
E/3 (kivételesen)
- Szia, Sakura - csókolta meg a Harunót a fiú.
Épp ekkor fordult be a sarkon egy szürke hajú leányzó is. A falhoz lapult, ahogy megpillantotta a párost. Sötétkék íriszeiben könnyek gyűltek. Elfordult a falhoz lapult. Egyik kezét a szívére szorította, hangosan felsírt, majd elfutott. A hangra felfigyelt a fekete, és bocsánatot kérve a pinktől, a lány után rohant. Mikor beérte, elkapta a csuklóját, és maga felé fordította.
- Mizu-chan - lehelte mosolyogva.
- Megkértelek, hogy ne hívj így - ordított rá a lány. A fiú csókot nyomott a szája oldalába. - Ne közelíts - szólt rá erőteljes hangon.
- Miért ne, Mizu-chan. Hisz szeretsz. És én is téged - simított végig az arcon. A lánynak előtörtek könnyei, automatikusan belesimította arcát a forró tenyérbe. Sasuke lejjebb hajolt, ajkát óvatosan a lányéra simította. Olyan régen várta ezt a csókot, kiélvezte minden pillanatát, egészen addig, míg Mizuki erőteljesen képen nem ütötte. Majd elszaladt. Sasuke elmosolyodott.
~ Teljesen megérte... ~ gondolta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése