Tanaka Mizuki {1.Fejezet}

- Szia kincsem, légy jó! - kiáltotta anya, majd egy intés után el is hajtott.
Hosszan kifújtam a levegőt, és felpillantottam a sulira. Nem volt nagy, de nem is kicsi. Magamra kanyarítottam a táskám, ami még üres volt. Bebattyogtam a Konoha High-ba, miközben fejemben repkedtek a gondolatok. Miért kellett megint költöznünk? Mindenről csakis apa tehet... hogy nem bír megülni a seggén! Belöktem a hatalmas ajtót, és szememmel a folyosót pásztáztam. De mivel halvány lila milkacsokim nem volt, hogy merre lehet az a bizonyos igazgatói iroda, így ledobtam magam a folyosón, nekitámaszkodtam a falnak és csak néztem ki a fejemből. Hirtelen valaki megkocogtatta a fejem.
- Hahó, új lány.
- He? - néztem fel. Egy fiú volt, rövid, száz felé álló szőke hajjal, tengerkék szemekkel. - Jah, csá!
- Szia, a nevem Uzumaki Naruto, te ki vagy? - kérdezte, miközben felhúzott.
- Tanaka Mizuki - adtam a nyers választ.
- Örülök. Ők itt a legjobb haverjaim, Haruno Sakura, és Uchiha Sasuke - mutatott a mellett álló két krapekra.
Az egyik csaj volt, rövid, rózsaszín hajjal. Méregzöld szemeivel barátságtalanul mértek végig, majd bedobott egy kényszermosolyt. Felhorkantottam. A másik egy srác, aki fekete hajjal és ében szemekkel lett megáldva. Baromi helyes volt, nem vitás.
- Csumi - intettem. - Nem tudjátok merre van az igazgatói?
- Második emelet, negyedik ajtó. Gyere elkísérünk - karolt belém Naruto, mire morogtam egy sort.
A szőke srác végigtrappolt velem a folyosón, hosszú füstfelhőt hagyva magunk mögött. Az emberek értetlenül néztek utánunk.
- Engedj már el, te elmebajos hülye gyerek! - sikítottam, mire eleresztett, én meg eltaknyoltam a földön, egy szürke hajú, lila szemű hímegyed előtt. - Fhú...
A fent említett adonisz harsány röhögésbe kezdett, miközben egy vörös hajú srác felsegített. Kisimítottam ezüst szín hajam a szememből.
- Köszi... Naruto, téged meg megöllek! - kiáltottam bele a szöszi képébe. Majd egy pillanatig elgondolkodtam. - Miután elvittél az igazgatóiba.
- Ehhee... Menjünk és bocsi - vigyorgott rám, mire fáradtan sóhajtottam.
- Te meg ne röhögj, mert pofán váglak, te szefós barom! - kiáltottam rá vissza se tekintve a még mindig harsányan röhögő szürkére, aki a mondatomra abba is hagyta. - Azér'!
Miután sikeresen bemutatkoztam, elérkeztünk az igazgatóiba. Kopogtam, majd választ sem várva benyitottam.
- 'napot, Mizuki vagyok, Tanaka Mizuki.
- Áh, te lennél a Tanaka klán legfiatalabb gyöngyszeme? Tiszta anyád vagy - mosolygott rám egy hosszú, vörös hajú, sötétkék szemű nő.
- Hogy ezt én hányszor megkaptam - forgattam meg a szemem, miközben kifújtam frufrumat az arcomból.
- Nos, gondolom nem ok nélkül. A nevem Uzumaki Kushina, az igazgató.
Ijedten kaptam a tekintetem a mellettem álldogáló Naruto-ra.
- Családtag? - érdeklődtem.
- Az anyja vagyok - nevetett fel a nő.
- Vágesz - vigyorodtam el, majd miután megkaptam a szükséges holmikat, amiket nem sokkal később berámoltam a táskámba, elindultunk az osztályterem felé. Már javában tartott az első óra, amikor röhögve benyitottunk. Ugyanis Naruto megcsúszott egy... valamin, és leöntötte magát narancslével, miközben pofára esett. Mikor én már a nevetéstől könnyes szemekkel segíteni akartam neki felállni, akkor magával rántott, és elterültem rajta. Érdekes látványt nyújthattunk, pont mint most.
- Ohajó, Kakashi-sensei, meghoztam a friss husit - mutatott rám az idióta.
- Megöllek - morogtam oda neki, mintegy mellékesen.
- Próbálkozni lehet - kacsintott rám vidám, kék szemeivel, mire megforgattam a szemem.
- Naruto, ülj le! Kérlek mutatkozz be - utasított a szintén szürke hajú. Úristen mennyi ezüst loboncú van itt, bár eddig csak én vagyok olyan hajszínű lány...
- Hai! A nevem Tanaka Mizuki, és Tokióból költöztünk ide. - A tanárra néztem jelezvén, hogy nem akarok több dolgot a világ tudatára adni.
- Rendben, akkor az óra további részében beszélgethettek HALKAN! - az utolsó szót erőteljesen megnyomta, én meg azt hittem, menten megsüketülök.
Egyből odajött hozzám három lány. Sakura, és két kis csatlósa... majdnem elnevettem magam.
- Emlékszer még Sasuke-re? - mutatott a fiú irányába a rózsaszín.
- Jah - vágtam oda.
- Nem szeretnénk meglátni vagy meghallani, hogy flörtölni mersz vele... ő a miénk - intézte felém szavait a vörös.
- Ellenkező esetben bemutatunk a lányvécének, egész közelről - kacsintott a szőke.


- Ch - prüszköltem, ahogy végighallgattam a rózsaszín, a szőke és a felemás grabancú élvezetes beszámolóját. - Drágák vagytok, hogy erről engem tájékoztattok, de higgyétek el, hidegen hagy. Nekem rohadt mindegy, hogy mivel fenyegettek meg, ha nekem ő kell, akkor megszerzem. Hűtsétek le magatokat, édeseim, mert én foglak titeket, de akkor ti fogtok frontálisan ütközni a WC kagylóval. - Beszédemet egy látványos kacsintással zártam.
Az osztályban feszült csend uralkodott, majd minden jelenlévő ipséből egyszerre szakadt fel a röhögés. Pár srác - passzolom, kik lehettek - már a földön fetrengett, még a morcos fekete hajú is elmosolyodott. Teljes siker! Győzedelmes vigyor terült el az arcomon, majd hely után kutattam magamnak. Volt egy, a hatalmas szemöldökű, és a hosszú, barna hajú fiú közt; a vörös és a "jégherceg" közt; és egy hosszú, kékesfekete hajú lány mellett, az ablaknál. A legutóbbi mellett döntöttem, szabályosan lezuhantam a székre. Táskámat ledobtam a szék mellé - ne kíméljük a tankönyveket - majd kitártam az ablakot, és feltornáztam magam a párkányra.
- Szi-szia, a nevem Hyuuga Hinata - fordult felém néhány perc múlva újdonsült padtársam.
- Tanaka Mizuki - intettem neki.
- Te-tetszik az iskola? - érdeklődte a fakó szemű.
- Volt már jobb is - vágtam oda kegyetlenül, majd elfordultam, jelezvén a kis kíváncsinak, hogy nem óhajtok többet társalogni.
Majd mindenki egyenként jött oda bemutatkozni. Végül az Uchiha.
- Sasuke - lökte oda, majd kezet nyújtott. Tenyerem az övébe simítottam, majd rámosolyogtam.
- Ta... - kezdtem volna, de félbe szakított.
- Tanaka Mizuki - mosolyodott el féloldalasan.
Minden sejtemmel igyekeztem ellenállni a pirulásnak, és valami ütős szöveget bedobni.
- Ugye nem várod, hogy hanyatt essek, mert tudod a nevem? - kérdeztem, egy csöppnyi gúnnyal a hangomban.
- Azt mindenkitől elvárom - vágott vissza, most már vigyorogva.
- Akkor várhatsz az örökkévalóságig - kacsintottam rá, mire többen körülöttünk felkacagtak.
- Vagány csajszi vagy - jegyezte meg Sasuke, majd közelebb hajolt.
- Mondj újat - utánoztam őt, így orrunk majdhogynem egymáshoz ért.
Végül a szemkontaktust ő szakította meg, visszaült a helyére. Elkuncogtam magam. Még beszélgettünk egy-két emberrel, mikor kicsöngettek.
- Mi a kövi óra? - kérdeztem meg a legszimpibb csajt, Temari-t.
- Közös testnevelés a végzősökkel.

Tanaka Mizuki {Előszó}

AU=alternatív univerzum


Adott egy lány... Tanaka Mizuki.


Mindig csendes, és visszafogott...
"Te barom állat!"
...undorodik a trágár szavaktól...
"Majd elb*sz a kocsi..."
...kerüli a bunyókat...
"Ismételd meg, és olyan tockost leb*szok, hogy beájulsz!"
...mindig határozott...
"Menjünk jobbra... Ne! Várjá'... balra! Vaagy mégsem?"
...hagyja a többieket érvényesülni...
"Nem fogtátok fel azokkal az apró agyakkal, hogy ÉN vezetek?"
...tisztelettudó...
"Nem tudom, de hót ziher, hogy most pofázni fog egy csomót az illemről."
...mindig normális...
"Uhh...bazz...uhh... csillámf*szlámát hánytál!"
...Sakura Haruno a legjobb barátnője...
"Még egy szó, te kis kurva, és megízlelheted a falat."
... és imád Konoha-ban élni.
"Bárcsak örökké itt hagynánk ezt a koszfészket, és vissza se térnénk többet!"


Mizuki, a 17 éves nagy dumás csitri, most költözött Konoha-ba, ahol apja egyből beíratta a középiskolába. Sablonos mi? Várd ki a végét! Tanaka vérének köszönhetően lenéz mindenkit. Már az első percben belebotlik a suli legnagyobb idiótájába, azzal a bizonyos "jégherceggel" és a vattacukor hajúval egyetemben. Betoppan az osztályba, és néhány másodperc alatt eléri, hogy ő legyen a suli legnépszerűbb csaja.  Barátokra talál, olyanokra, akik elfogadják amilyen. Kiderül, hogy nem csak neki vészesen magas az egója a világon. 
Az egész a vadóc szemszögéből származik. 


Részlet, az első fejezetből: 
"- Ch - prüszköltem, ahogy végighallgattam a rózsaszín, a szőke és a felemás grabancú élvezetes beszámolóját. - Drágák vagytok, hogy erről nekem beszámoltok, de higgyétek el, hidegen hagy. Nekem rohadt mindegy, hogy mivel fenyegettek meg, ha nekem ő kell, akkor megszerzem. Hűtsétek le magatokat, édeseim, mert én foglak titeket, de akkor frontálisan ütköztek a WC kagylóval. - Beszédemet egy látványos kacsintással zártam.
Az osztályban feszült csend uralkodott, majd minden jelenlévő ipséből egyszerre szakadt fel a röhögés. Pár srác - passzolom, kik lehettek - már a földön fetrengett, még a morcos fekete hajú is elmosolyodott. Teljes siker! Győzedelmes vigyor terült el az arcomon, majd hely után kutattam magamnak. Volt egy, a hatalmas szemöldökű, és a hosszú, barna hajú fiú közt; a vörös és a "jégherceg" közt; és egy hosszú, kékesfekete hajú lány mellett, az ablaknál. A legutóbbi mellett döntöttem, szabályosan lezuhantam a székre. Táskámat ledobtam a szék mellé - ne kíméljük a tankönyveket - majd kitártam az ablakot, és feltornáztam magam a párkányra. 
- Szi-szia, a nevem Hyuuga Hinata - fordult felém néhány perc múlva újdonsült padtársam. 
- Tanaka Mizuki - intettem neki. 
- Te-tetszik az iskola? - érdeklődte a fakó szemű. 
- Volt már jobb is - vágtam oda kegyetlenül, majd elfordultam, jelezvén a kis kíváncsinak, hogy nem óhajtok többet társalogni."

Light the Night {1.Fejezet}

A nap már bevilágította Konoha utcáit. Halvány fény sütött be a nyitott ablakokon, amely mérges morgolódást váltott ki az emberekből. Többen fejükre szorították a párnát, vagy a takarót, egyesek felkeltek, míg mások csak átfordultak. A legutóbbi szerint cselekedett egy örökösnő is. Először átvetődött a másik oldalára, majd vissza, míg teljesen be nem gabalyodott a takaróba. Egy hangos Ááááh! - val leesett az ágyról, feje halkan koppant a fa padlón. Magába káromkodva, nyögdécselve tápászkodott fel, majd újra levetette magát a fentebb említett fekvő alkalmatosságra. Hátrasimította kékesfekete haját a szeméből, majd ruháit felkapva besietett a fürdőbe. Magára zárta az ajtót, majd elvégezte a dolgát. Majd lesétált reggelizni.
- Jó reggelt, Hinata-sama - köszöntötte őt mosolyogva egy 30-as éveiben járó nő. - Azonnal hozzuk a reggelijét. Mi volt az a nagy puffanás.
- Jó reggelt! - biccentett a lány. - Köszönöm. Leestem az ágyról.
- Jól van? - aggodalmaskodott a nő.
- Persze - mosolygott rá.
A lány - Hyuuga Hinata - helyet foglalt az asztalnál. Nemsokára megjelent apja, Hizashi, majd húga, Hanabi. 
- Hinata-oneesan, ma el kell vigyél egy találkozóra - vetette oda az említett személy kistestvére.
- Dolgom van. - A lány ezt egyszerű kijelentésnek szánta, de élesebben sikert, mint ahogy tervezte. Nem fogja eltűrni húga parancsolgatását. Többé nem.
- Ez parancs volt, nem kérés - dörrent rá apja.
Hinata összerezzent Hizashi tekintélyt parancsoló hangjától. A belőle áramló chakra fojtogatta.
- Igenis, apám - hajtotta le alázatosan a fejét. - Ha megengedi apám, távozom.
Majd meghajolt, és távozott.


- Hinata-chan!
A lány felemelte a fejét, és a feléje tartókra nézett. Felsikkantott örömében és eléjük szaladt. Átölelte a nála idősebb, szőke hajú lányt.
- Temari-san!
Nem rég barátkoztak össze a négy csurkással, egy küldetés alkalmával. A Suna-i lány eleinte alsóbbrendűnek titulálta az ifjú Hyuuga-t, de amint az megmentette az életét a "Shugo Hakke Rokujuuyonshou" -nal, tisztelni kezdte Hinata-t. Így összebarátkoztak, és azóta elválaszthatatlanok.
- Hogy kerülsz te ide? - kérdezte a fiatalabb.
- Meglátogatjuk Konoha-t, nem elég világos - nevetett fel Temari.
Hinata gyengéden elmosolyodott, fakó, lila szemeiben boldogság csillant.
- Úgy örülök, hogy te is jounin lettél! Meglátod, rengeteg kalandban lesz részed, arról nem is beszélve, hogy...
A zöldszemű megállás nélkül csacsogott, egészen délutánig, ahol Hinata-nak haza kellett mennie, mert  el kellett szállítania Hanabi-t. Elköszönt a szőkétől, majd hazateleportált.
- Hinata-oneesan! Azt hittem, sohase jössz meg. - A húga egyből reklamálni kezdett.
- Hanabi-oneechan, fejezd be! Itt vagyok, induljunk! - dörrent rá nővére.
Így a kislány elhallgatott, és együtt fojtatták útjukat.


Hinata fáradtan dőlt be az ágyba. Elfáradt a hosszas edzés után. Tökéletesre fejlesztette a harci technikát, a Byakugan-nal egyetemben. Hosszan elnyúlt az ágyon és lehunyta a szemét. Teste elernyedt. 
- Hinata! Menj ki, és öntözd meg a virágokat!
A lány kicsi keze ökölbe szorult. Szemét összeszűkítette, ajkait összepréselte. Legszívesebben visszaszólt volna, de apjával nem mert kekeckedni. Így lerohant a lépcsőn, felkapta a locsolót, és kiment a kertbe. Késő este volt már, mire végzett, már teljesen elfáradt a karja. Ledobta a fent említett, vízhordásra alkalmas tárgyat, majd szinte rá esett a padra. Az összes izma fájt, a feje lüktetett, és a hasogató fájdalmon kívül semmire se tudott koncentrálni. Ásított egy hatalmasat. Pillái ólom nehezek lettek, folyamatosan le akartak csukódni, és a Hyuuga lány már nem tudott ellenkezni. Lehunyta szemeit, belemerült csodás kis álomvilágába. 
Árny suhant végig Konoha utcáin. Csendesen lopakodott, vigyázva az ANBU - kra. Elérkezett a Hyuuga birtokhoz, majd ügyesen kicselezve az őröket, a lány szobája felé vette az irányt. Már csak be kellett jutni. Ahogy elszaladt a virágoskert mellett, megpillantotta a padon elaludt keresett célszemélyt. Elmosolyodott, hisz egy gonddal kevesebb. Felkapta a törékeny (-nek tűnő) kis testet, majd ahogy jött,  úgy ment. 
Másnap éles sikolyra kelt a békésen szunyókáló Hizashi. Felpattant, majd kirohant a folyosóra. 
- Mi van itt? - dörrent mély hangja. 
- Hi...Hinata-sama eltűnt!

Light the Night

~.:BORÍTÓ:.~

Sasuke Uchiha több mint három éve hagyta el a falut. Naruto továbbra is kutat utána, Sakura próbálja beadni magának, hogy a szőkét szereti, de szíve még mindig a fekete felé húz. Hinata viszont teljesen megváltozott. Kiszeretett az Uzumaki fiúból, éli az életét. Sokkal erősebb lett, majdnem elérte azt a szintet, mint unokabátyja. Hanabit is túlszárnyalta, de apja ugyanolyan gyengének és jelentéktelennek tartja most is. Egy nap viszont történik valami: Hinata-t éjszaka elrabolják. Hogy ki, és miért, azt egyenlőre nem tudni, de egész Konoha keresi a lányt.
Hinata egy ismeretlen helyen ébred. Megvan kötözve, szeme is kötve. Rettenetesen fél. Mit tesz? Ki rabolta el, és miért?

Fő páros: ..../Hina
Mellékpárosok:
NaruSaku
SuiKa
SaiIno
ShikaTema