Javításért köszönet illeti Rosalice-t. Köszönöm senpai *.*
Így a testnevelés terem felé vettük az irányt. Valahogy sejtettem, hogy Temmel jó barátnők leszünk, hisz belső tulajdonságaink, stílusunk és érdeklődési körünk egyezik. A tesi terem az első emeleten volt, ami egyet jelentett a lépcsőzéssel. Kijelentenem sem kell, hogy mennyire nem volt kedvemre való. Végül csak leküzdöttem magam . Átöltöztünk, majd bevonultunk nagy peckesen. A fiúk még nem rontották a levegőt, így a csajokkal levágtuk magunkat a földre, és lelkesen beszélgetni kezdtünk. Megtudtam pár dolgot: Temari Shikamaruval kavar, Hinatának Naruto jön be, míg Tenten Nijiért áhítatozik. Karin, Sakura és Ino mindenkit elüldöz Sasuke közeléből, de ha egy lány nem tesz le róla, akkor megverik/veretik. Három hülye picsa... Végül mégis csak befáradt a csorda. A végzősök közül nem ismertem senkit. Se baj!
- Nos, mint a testnevelés óra hivatalos tanítója, be szeretnék mutatkozni! A nevem Maito Gai, Konoha leghíresebb tanára, akiben szüntelenül ég a... - kezdte a sensei, de az két osztály tagjai félbeszakították:
-... a fiatalság tüze, tudjuk.
- Ilyen tehetséges diákokkal, még nem találkoztam, mint - kezdett el könnyezni a férfi. - Ezért a gyilkos futás helyett barátságos kiütőst játszunk.
Össznépi megdöbbenés, össznépi boldogság, össznépi éljenezés. Ez aztán az őrült banda!
- Az első csapat: - harsogta be a zajba Gai-sensei. - Temari, Mizuki, Hinata, Tenten, Kiba, Gaara, Sasuke, Suigetsu, Neji, Hidan, Yahiko, Konan, Sasori, Deidara, Nagato, Akane*, Aoi* és Itachi. Második: Karin, Sakura, Ino, Naruto, Shikamaru, Choji, Sai, Lee, Matsuri, Kakuzu, Kisame, Madara, Zetsu, Mangetsu*, Ren*, Zakuro*, Makoto*, Funito*.
Elkezdődött a játék. Temarival természetesen egyből kiütöttük a triót - egy kis noszogatás után a Hyuuga lány is besegített -, a másodikosok ész nélkül bombázták a Madara nevezetű fiút, míg a fiatalabbik Uchihának az idősebbikre fájt a foga.
- Üsd, Neji! - sikkantottam, amikor Hinata kuzinja ki akarta húzatni Leet, aki fel-alá rohangált a pályán, azt szajkózva, hogy ő Gai-sensei tanítványa, így úgy sem találjuk el. Mivel ez felbaszta az idegeinket, így Neji őt vette célba. Eldobta a labdát, amely teljes erővel nyomódott neki a hernyó-szemöldökű buksijának, aminek következtében bemutatott egy borzalmasan gyönyörű pofára esést. Természetesen mi szakadtunk a röhögéstől, amire még rátett az, hogy a sensei előkapott - fene se tudja, honnan - egy péklapátot, és kegyetlenül fejbe baszta tanítványát. Végül mi győztünk.
- Oh, yeah baby! - kontráztuk a lányokkal. - Mi vagyunk a legjobbak.
Szombat. Oly csodás eme szó, hagy arra nincs kifejezés. Az ember aludhat akár délutánig... ha nem keltenék fel a szobájába betörő barátnői.
- Ébresztő, Álomszuszék! - ugrált az ágyamon Tenten.
- Mi történt? - morogtam álmosan, miközben megdörzsöltem a szemem.
- Felrobbant az univerzum - közölte a tényt halál nyugodtan Temari.
- Az jó - osztottam fájdalmamat a világgal.
- De komolyan, emeld már ki a segged az ágyból - a Sabaku no lány egy ügyes, hirtelen, mégis kiszámítható mozdulattal megrántotta a takarót és - tudni illik nyugtalanul alszom, aminek a következményében begabalyodtam -pofával előre leestem a fekvőhelyemről.
- Fent vagyok - nyöszörögtem, miközben közelebbről is megismerkedtem a parkettámmal. - De minek is köszönhetem a látogatást?
- Me-megyünk vásárolni - tájékoztatott Hinata.
- Minek is? - tudakoltam, miközben feltápászkodtam.
- Hát a kirándulásra - nevetett Tenten.
- Milyen kirándulásra? - értetlenkedtem továbbra is.
- Ja, te nem is tudod - csapott a fejére Tem. - Holnap indulunk egy hétre kirándulni, ahová elkísérnek a végzősök is.
Mi van? Nekem erről eddig miért nem szólt senki? A jó kurva... Mivel nem tehettem mást, elvégeztem a szokásos reggeli rituálét, majd egy almát felkapva vásárolni indultam. Egy fekete peace jellel tuningolt, félvállas pólót öltöttem magamra, egy halványpiros farmerral, és egy tornacipővel. Még egy szintén halványpiros táska és sál, egy peaces karkötő, napszemcsi, fekete öv és gyűrű. Jól nézek ki - döntöttem el magamban. Tem kivitt minket kocsival, mivel neki már volt jogosítványa. Én soha az életben nem fogom letenni a vizsgát. Leparkoltunk - magyarul mi rohangáltunk, hogy találjunk egy normális helyet Temari kocsijának, míg a csaj röhögött rajtunk - majd nevetve besétáltunk a plázába. A szó szoros értelmében hatalmas volt, vagy ötven butikkal. Tátott szájjal meredtem előre, és mivel félő volt, hogy a szám belsejébe galamb költözik, így Tenten egy jól irányzott mozdulattal becsukta. Úgy kell, bazd, törd le a fogam! Órák óta járkálhattunk boltokból boltokba, ide oda és össze-vissza - a végére már teljesen elszédültem - mikor a hasam táplálékra vágyva hangosan felszólított, hogy adjak neki kaját, különben katasztrófa lesz. Így bementünk a McDonald's- ba kajálni, és kiket pillantottunk meg? Lehet tippelni, hajrácska!
- Sziasztok! - köszöntünk oda a fent említett négy személynek, név szerint: Uchiha Sasukénak, Uzumaki Narutónak, Nara Shikamarunak és Haruno Sakurának.
- Sziasztok! - intettek vissza.
Lecsüccsentünk melléjük az eredetileg négy személyes asztalkához, amit Haruno hercegnő volt szíves tudatunkra adni.
- Kuss, ütlek borulsz! - vetettem oda, majd rendeltem.
Mivel a HappyMeal menüről már rég leszoktam, így maradtam a csibeburgernél, kólánál és sült krumplinál. Mikor megkaptam a kaját, odasúgtam Sa'skének.
- Mit keres itt a vattacukor fejű, hm? - hajoltam oda, de legnagyobb meglepetésemre nem tolt el, hanem visszasúgott.
- Tudja a rák. Meglátott minket, oszt követett - mormogta, hogy Sakura véletlenül se hallja meg, majd élvezettel csórta tőlem a krumplit.
- Anyád! Majd neked is hozzák, maradj már a seggeden! - vágtam rá a kezére, de azért vigyorogtam. - Akkor holnap mikor is lesz indulás?
- Öhm... a'sszem, hogy 7-kor - tájékoztatott Naruto.
- 7-kor? - hitetlenkedtem. - Úristen, normálisak ezek?
- Az anyámról beszélsz - vetette oda nyersen az Uzumaki.
- Gomen - mosolyogtam rá bocsánatkérően.
- Semmi - legyintett, és ismét vigyorgott. - Amúgy meg egyet értek... én márpedig NEM fogok felkelni hajnali hatkor!
- Ahogy Kushinát ismerem, ki fog verni az ágyból - vigyorgott rá cinkosan az Uchiha.
Felkuncogtunk. Egyre szimpatikusabb ez a srác. Nem hagyom, hogy a három ribanc közül az egyiknél végezze!
*=saját szereplő
- Az jó - osztottam fájdalmamat a világgal.
- De komolyan, emeld már ki a segged az ágyból - a Sabaku no lány egy ügyes, hirtelen, mégis kiszámítható mozdulattal megrántotta a takarót és - tudni illik nyugtalanul alszom, aminek a következményében begabalyodtam -pofával előre leestem a fekvőhelyemről.
- Fent vagyok - nyöszörögtem, miközben közelebbről is megismerkedtem a parkettámmal. - De minek is köszönhetem a látogatást?
- Me-megyünk vásárolni - tájékoztatott Hinata.
- Minek is? - tudakoltam, miközben feltápászkodtam.
- Hát a kirándulásra - nevetett Tenten.
- Milyen kirándulásra? - értetlenkedtem továbbra is.
- Ja, te nem is tudod - csapott a fejére Tem. - Holnap indulunk egy hétre kirándulni, ahová elkísérnek a végzősök is.
Mi van? Nekem erről eddig miért nem szólt senki? A jó kurva... Mivel nem tehettem mást, elvégeztem a szokásos reggeli rituálét, majd egy almát felkapva vásárolni indultam. Egy fekete peace jellel tuningolt, félvállas pólót öltöttem magamra, egy halványpiros farmerral, és egy tornacipővel. Még egy szintén halványpiros táska és sál, egy peaces karkötő, napszemcsi, fekete öv és gyűrű. Jól nézek ki - döntöttem el magamban. Tem kivitt minket kocsival, mivel neki már volt jogosítványa. Én soha az életben nem fogom letenni a vizsgát. Leparkoltunk - magyarul mi rohangáltunk, hogy találjunk egy normális helyet Temari kocsijának, míg a csaj röhögött rajtunk - majd nevetve besétáltunk a plázába. A szó szoros értelmében hatalmas volt, vagy ötven butikkal. Tátott szájjal meredtem előre, és mivel félő volt, hogy a szám belsejébe galamb költözik, így Tenten egy jól irányzott mozdulattal becsukta. Úgy kell, bazd, törd le a fogam! Órák óta járkálhattunk boltokból boltokba, ide oda és össze-vissza - a végére már teljesen elszédültem - mikor a hasam táplálékra vágyva hangosan felszólított, hogy adjak neki kaját, különben katasztrófa lesz. Így bementünk a McDonald's- ba kajálni, és kiket pillantottunk meg? Lehet tippelni, hajrácska!- Sziasztok! - köszöntünk oda a fent említett négy személynek, név szerint: Uchiha Sasukénak, Uzumaki Narutónak, Nara Shikamarunak és Haruno Sakurának.
- Sziasztok! - intettek vissza.
Lecsüccsentünk melléjük az eredetileg négy személyes asztalkához, amit Haruno hercegnő volt szíves tudatunkra adni.
- Kuss, ütlek borulsz! - vetettem oda, majd rendeltem.
Mivel a HappyMeal menüről már rég leszoktam, így maradtam a csibeburgernél, kólánál és sült krumplinál. Mikor megkaptam a kaját, odasúgtam Sa'skének.
- Mit keres itt a vattacukor fejű, hm? - hajoltam oda, de legnagyobb meglepetésemre nem tolt el, hanem visszasúgott.
- Tudja a rák. Meglátott minket, oszt követett - mormogta, hogy Sakura véletlenül se hallja meg, majd élvezettel csórta tőlem a krumplit.
- Anyád! Majd neked is hozzák, maradj már a seggeden! - vágtam rá a kezére, de azért vigyorogtam. - Akkor holnap mikor is lesz indulás?
- Öhm... a'sszem, hogy 7-kor - tájékoztatott Naruto.
- 7-kor? - hitetlenkedtem. - Úristen, normálisak ezek?
- Az anyámról beszélsz - vetette oda nyersen az Uzumaki.
- Gomen - mosolyogtam rá bocsánatkérően.
- Semmi - legyintett, és ismét vigyorgott. - Amúgy meg egyet értek... én márpedig NEM fogok felkelni hajnali hatkor!
- Ahogy Kushinát ismerem, ki fog verni az ágyból - vigyorgott rá cinkosan az Uchiha.
Felkuncogtunk. Egyre szimpatikusabb ez a srác. Nem hagyom, hogy a három ribanc közül az egyiknél végezze!
*=saját szereplő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése